Lissabon-Strategie und ungarische Beschäftigungspolitik László Kordás 29. April 2006 Balatongyörök

Die Europäische Beschäftigungsstrategie 1997 – Luxemburger Prozess – Beginn der Europäischen Beschäftigungsstrategie 2000 – Lissabon-Prozess – Die EU soll sich bis 2010 zu der am dynamischsten entwickelnden, wissensbasierten Wirtschaft der Welt werden 2005- Überprüfung der Lissabon-Strategie Az előrejelzések szerint a gazdaság növekedése 2006-ban is meghaladja a 4%-ot, várhatóan továbbra is dinamikus lesz a szerkezetváltás. A növekedés forrása változatlanul elsősorban a termelékenység növekedése (ez a versenyképesség javításának is feltétele), de egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy emelkedjék a foglalkoztatottak száma. Ezt valószínűsítik a gazdasági szervezeteknél 2005 szeptember-októberében végzett adatfelvétel eredményei is. A megkérdezettek 2006-ban átlagosan 1,2%-kal tervezik növelni statisztikai állományi létszámukat. Ez nemzetgazdasági szinten 40-50 ezer új munkahelynek felel meg.

Beschäftigungsziele der EU – Lissabon-Prozess bis 2005 Beschäftigungsrate auf 67% anheben Beschäftigungsrate der Frauen soll 57% erreichen. bis 2010 Beschäftigungsrate soll 70% erreichen Beschäftigungsrate der Frauen soll auf über 60% steigen Beschäftigungsrate der älteren Menschen (55-64 évesek) auf 50% anheben Fördermittel aus den Strukturfonds zur Verwirklichung der Zielsetzungen Fentiek megválaszolására a kormányzati foglalkoztatáspolitika eszközei: Gazdaság-fejlesztés (beruházás-ösztönzés, vállalkozás-ösztönzés) A foglalkoztatás költségeinek csökkentése Atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése A humán erőforrás fejlesztése (képzés és gazdaság kapcsolatának erősítése, a felnőttképzési kapacitások bővítése) Meglévő források hatékonyabb esélykiegyenlítő, aktivitást segítő felhasználása Intézményrendszer modernizációja, munkaerőpiaci folyamatok helyi, térségi regionális, országos és európai menedzselése A hazai foglalkoztatásért sokat tettünk: álláskeresési támogatás, „START” program pályakezdőknek, új közmunkaprogramok – a foglalkoztatási formák összehangolása, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogató rendszer átalakítása, a civil szervezetek foglalkoztató képességének erősítése. A merev munkaerőpiac” feloldására, a mobilitás növelésére intézkedéseink összessége vonatkozik, beleértve a szakképzés/felnőttképzés szempontjából meghatározó 3 kormányhatározat folyamatos megvalósítását (1069/2004, 1057/2005 és 2212/2005). Itt említhető meg az Európai Képesítési Keretrendszer hosszú távú bevezetésének FMM általi támogatása is. E rendszer életbelépése 7-10 év távlatában hozhatja meg a valóban szükséges európai és hazai mobilitást. Az eddigieknél célirányosabb kommunikációval hívjuk fel a pályaválasztók, pályamódosítók és pályakorrekcióra kényszerülők figyelmét a munkaerő-piaci igényekre és a rossz döntések kockázataira.

Überprüfung der Lissabon-Strategie 2005 Die gesetzten Ziele wurden nicht erreicht, relativer Rückstand der EU zu den USA und Japan wuchs, zu viele Ziele, und keine umfassende Koordinierung. Antworten: → Konzentration von Zielen und Maßnahmen auf Wirtschaftswachstum und Beschäftigung → koordiniertes Wirtschafts- und Beschäftigungsaktionsprogramm Az Európai Unió a hazainál lényegesen kedvezőbb foglalkoztatási mutatókat – különösen a középszintű és alapszintű végzettségűekre vetítve – szisztematikus évi 1%-os növekedési ütemmel érte el a ’90-es évek közepe óta, amiben az atipikus foglalkoztatási formáknak kiemelkedő szerepe volt. Az utolsó előtti oszlop adataiból látszik, hogy a magyar munkaerőpiac „nem vevő” az alacsony végzettségűekre. Ez javarészt bizonyos – kvalifikálatlan munkaerőt igénylő – szolgáltatások nem megfelelő kiépítettségének „számlájára” írható. Néhány 2005. évi foglalkoztatási szint mutató: Összevont: 64,3% (EU-15), 62,9% (EU-25), Magyarország 57% Nők: 56 % (EU-15), 55% (EU-25), Magyarország 50,9% Férfiak: 72,5% (EU-15), 70,8% (EU-25), Magyarország 63,4% Az EU foglalkoztatási céljai 2010-re 70%-ra emelni a foglalkoztatás szintjét A nők foglalkoztatási szintje haladja meg a 60%-ot 50%-ra emelni az idősebbek (55-64 év) foglalkoztatási szintjét

Die bekräftigte Lissabon-Strategie Neue integrierte Richtungsweiser → Nationales Aktionsprogramm Makroökonomische Richtungsweiser (Fiskale Politik, Lohnpolitik, nachhaltige Renten- und Krankenversorgungf, Steuerpolitik) Mikroökonomische Richtungsweiser (Ausbau des Binnenmarktes, Schaffung eines attraktiven Umfeldes für Unternehmungen, Weiterentwicklung der Infrastruktur, F+E sowie Innovation) Richtungsweiser Beschäftigung A jogszabályi keretek alapját a többször módosított felnőttképzési törvény jelenti, amelyet fokozatosan tudtunk kiterjeszteni a társadalom egyre szélesebb rétegeire, növekvő számú célcsoportra, illetve közelíteni munkaerő-piaci relevanciákhoz. E törvény közvetlen jogszabályi környezetet az időközben szintén módosított szakképzési és felsőoktatási törvény alkotja. Utóbbi kettőnek az ad különös jelentőséget, hogy a felnőttképzésben részt vevő személyek mintegy 80% szakképesítésért tanul és csak 15% a nyelvet tanulók, 5% az általános (képességfejlesztő) képzésben részt vevők aránya, illetve 2006. március 1-jétől a költségtérítéses felsőoktatás felnőtt-képzésnek minősül. Új intézményi keretek alatt a következő 3 intézmény felépítését és működtetését értjük: Nemzeti Felnőttképzési Intézet Országos Felnőttképzési Tanács Felnőttképzést Akkreditáló Testület (Az akkreditáció keretében kiépült és stabilizálódott 1250 intézmény.)

Richtungsweiser Beschäftigung 3 Prioritäten – 8 Richtungsweiser Erhöhung der Arbeitsmarktpartizipation und Modernisierung der Sozialschutzsysteme Steigerung der Anpassungsfähigkeit von Arbeitnehmern und Arbeitgebern, höhere Flexibilität der Arbeitsmärkte Effizientere Personalentwicklung, durch höhere Aus- und Fortbildungsqualität Bizonyos, hogy az elmúlt években felépített jogszabályi-, támogatási- és intézményi felnőttképzési keretrendszer szerepet játszott abban, hogy a 800.000 felnőttből kb. 400.000 képes állami támogatási forrást igénybe venni. A felnőttképzés híd szerepet tölt be az iskolai rendszerű oktatás és a munkaerőpiac között. Lehetőséget biztosít a már megszerzett szakmai ismeretek részleges bővítésére, megújítására, új szakképzettség megszerzésére. Kellő hatásfokkal, rugalmasan képes a munkaerőpiac speciális, vagy megváltozott igényeihez illeszteni a már megszerzett szaktudást. A felnőttképzés fejlesztése során olyan intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek az eddiginél hatékonyabban segítik elő a munka világa által igényelt gyors beavatkozásokat. Minden statisztika arról tanúskodik, hogy van egy igen jól képzett és egy meglehetősen alulképzett rétegünk. Utóbbi lehetne – most már demográfiai okok miatt is – a kibontakozó szakmunkáshiány enyhítésének „célcsoportja”.

Zielsetzungen auf Unions- und nationaler Ebene in Zahlen Az egész életen át tartó tanulás, ezen belül a felnőttképzés jelentősége világszerte megnőtt. Ezzel együtt megnőtt e területen az állami támogatások szerepe. A felnőttképzési támogatások lényeges elve, hogy alapvetően az egyént támogatja, s a tervezés, a fejlesztés tudatosan, jogszabályokkal alátámasztottan, társadalmi konszenzus alapján történik. A felnőttképzésért viselt hármas felelősségnek az állam az immáron 48 Mrd forinttal eleget tesz, bár a legnagyobb finanszírozók változatlanul a munkaadók. Az egyén áldozatvállalása szerényebb. Az ún. vegyes finanszírozás nem jellemző a hazai finanszírozási szerkezetre. A jelenlegi 6-csatornás finanszírozási rendszer minden egyes csatornája más és más képzési igényekre igyekszik fedezetet teremteni, úgy hogy valamennyi célcsoport megtalálja a saját forrását. A 48 Mrd forintos keret elegendőnek látszik, azonban a támogatás hatékony felhasználása változatlanul feladatunk.

Merkmale des ungarischen Arbeitsmarktes Niedrige Beschäftigungsrate und niedrige Arbeitslosigkeit: Hoher Anteil von Personen, die dem Arbeitsmarkt fern bleiben Geringe Aktivität bei der Arbeitsplatzsuche Erhebliche regionale Unterschiede bei sowohl der Arbeitskräftenachfrage als auch des Arbeitskräfteangebots Außerordentliche niedrige Beschäftigungsrate bei Personen mit geringer Schulbildung

Ziele der ungarischen Beschäftigungspolitik Mehr Arbeitsplätze – Erhöhung der Beschäftigung Bessere Arbeitsplätze Arbeit muss für alle vorhanden sein A bizottságok feladata a plenáris ülések munkájának előkészítése, a tárgyalandó témákkal kapcsolatban a problémák, az eldöntendő kérdések megfogalmazása, a közös álláspont előkészítése, illetve az eltérő vélemények jelzése. A Szakképzési Bizottság valamennyi, a képzést érdemben befolyásoló lépést (jogszabályalkotást, -módosítást, stratégiát, programot) megtárgyalt, értékelt és javaslatokkal egészített ki. Ennek alapján az elmúlt ciklusban meghozott intézkedéseket az OÉT plenáris ülése hagyta jóvá. A szakmai vizsgáztatásban való kamarai részvétel nem új szerepkör. Részletesen a szakképzésről szóló 2003. évi XXIX. törvény 14. §-a szabályozza, miszerint a vizsgabizottság munkájában vagy a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara vagy gazdasági érdekképviseleti szerv képviselője vesz részt. A megbízást a területi gazdasági kamara vagy szakmai szervezet elnöke adja ki. A mesterképzés fejlesztésének bizonyos elemeit az FMM az elmúlt években – OFKT javaslatra – támogatta. A mesterképzés és –vizsgáztatás feltételeiről a gazdasági kamara az országos érdekegyeztetési érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve gondoskodik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által felvállalt szakképesítéseknél az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzést is ellenőrizheti törvényességi szempontból az MKIK a közoktatási törvényben lévő eljárási rend szerint regisztrált szakértői révén. A gyakorlati képzés ellenőrzése elsősorban a 35.000 tanulószerződés ellenőrzését, azon kívül a csoportlétszámot, tanulói terhelést, kedvezmények és juttatások, stb. ellenőrzését jelenti.

Wettbewerbsfähigkeit – soziale Kohäsion und Beschäftigung Ad. 1. Rendkívül általános (nemzetközi) megfogalmazás. A gyakorlatban operatív idegennyelvi képzést, számítástechnikai ismeretek átadását, szakmai továbbképzést jelent (főként új technológia vagy új termék bevezetése előtt) és feltételezi a készséges, terhelhető, lojális munkaerőt. Az igazán használható, a vállalati versenyképességet közvetlenül befolyásoló ismeretek átadására a vállalatok saját maguk kényszerülnek rá. Ad. 2. Problematikájuk minden fejlett országban napirendben van, hiszen pl. a hazai foglalkoztatásban betöltött szerepük miatt pozitív diszkriminációt sürgetnek. 2004. évben – uniós csatlakozásunk miatt – újrafogalmazták a rájuk vonatkozó törvényt.

Beschäftigung und Wettbewerbsfähigkeit Erhöhung der Beschäftigung Mehr Beschäftigte Qualifizierte Arbeitskräfte Koordinierung von Arbeitskräftenachfrage und -angebot Versenyképesség Humanressourcen als Wachstumsfaktor Flexible, wettbewerbsfähige Arbeitskräfte und Arbeitsorganisationen Steuerbemessungsgrundlage wächst Bedarf an Sozialtransfers sinkt, Möglichkeit zur Steuer-senkung .Ad. 1 Az ország, a vállalkozás és az egyén versenyképességét értik alatta. Ad. 2. Konkrétan a szakközépiskolákban tanuló mintegy 250 ezer tanulóról van szó, akik szakmai képzése 2001. Szeptemberétől csak a 12 évfolyam után indulhat meg, a 10-11 évfolyamon csak előkészítés, korábban orientálás folyhat. Itt a jogszabályi változtatást megint széleskörű szakmai (és tanári!) konszenzusnak kell megelőznie. Ad. 3. A nem OKJ-s szakképesítések fontosságára való hivatkozás jogos. A közelmúltban megjelent új OKJ 418 alap-szakképesítést és összesen 1338 munkakört jelöl meg

Beschäftigung ist der Schlüsselfaktor für Kohäsion Erhöhung der Beschäftigung Unterstützung für den Arbeitsmarktein-stieg Verbesserung der Beschäftigungsfähigkeit Aufnahmearbeitsmarkt Soziale Kohäsion Verringerung von Einkommensunter- schieden Einkommensanpassung Soziale Integration Chancengleichheit

Die ungarische Beschäftigungsstrategie – Kapitel „Beschäftigung“ im Nationalen Aktionsprogramm Basis sind vorheriger Aktionsplan und beschäftigungspolitische Bewertung Auswahl von Prioritäten und Richtungsweisern wurde durch makroökonomische Prioritäten beeinflusst: - Stabilität, Ausbau und „Sichtbarmachung“ der Ressourcen -Bewahrung und Erhöhung der Wettbewerbsfähigkeit A felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és cselekvési programjáról szóló 1069/2004. (VII. 9.) Kormányhatározat fő irányelveit látjuk. A kormányhatározatot a szakma a felnőttképzés stratégiájának tekinti, amelynek megvalósítása a felnőttképzési irányítási terület mindennapjait jelenti. Az I. feladatcsoport tartalmazza a kis- és középvállalkozások számára speciális, az igényeikhez, feltételeikhez illeszkedő információs és támogatási rendszer kialakítását, amelynek megvalósítása részben ESZA támogatásokkal folyik. A II. feladatcsoport hosszabb távú nagy kihívása egy képzési munkaidő-alap és kapcsolódó helyettesítési rendszer létrehozása, amely összefüggésben állhat majd az egyént közvetlenebbül támogató vegyes finanszírozási rendszer terveivel is. A III. feladatcsoportból kiemelném a civil szervezetek szerepének növelését a képzésben és a képzés közvetlen környezetében, valamint az elektronikus képzési formák fontosságát.

Die ungarische Beschäftigungsstrategie Auf Basis des Dokuments: Nationales Aktionsprogramm für Wachstum und Beschäftigung: Ausbau der Beschäftigung, Aktivitätasteigerung, Förderung des Strukturwandels und Erhöhung der Anpassungsfähigkeit

Hauptziele der Beschäftigungsstrategie Schaffung eines integrierten Beschäftigungs- und Sozialleistungssystems, das in der Lage ist, im Falle von Menschen im erwerbsfähigen Alter koordiniert mit Inaktivität und sozialen Nachteilen umzugehen, wobei der Schwerpunkt darauf liegt, Anreize für Aktivität auf dem Arbeitsmarkt zu schaffen. Schaffung von Möglichkeiten zum lebenslangen Lernen für alle, einschließlich für Personen mit geringer Schulbildung. Aneignung von Fertigkeiten und wettbewerbsfähigem Wissen, die für die Arbeitsmarktpartizipation erforderlich sind, im Bildungssystem. A valamennyi uniós tagállam által 2006-ban kötelezően kidolgozandó élethosszig tartó tanulás stratégiájáról van szó, amelyről a későbbiekben 2 évente kell beszámolni az EU Bizottság részére. E stratégia – az Oktatási Minisztérium elsődleges felelőssége mellett – kidolgozásra került és lefedi az LLL értelmezése alá tartozó tucatnyi szakpolitikát. A szakpolitikák sorában, versenyképességi okok miatt a felnőttképzést közvetlenül befolyásoló intézkedéseket, fejlesztéseket, programokat tartjuk az FMM-ben kiemelkedő jelentőségűeknek. A 2007-2013 időszakot átívelő stratégia elválaszthatatlan összefüggésben áll az NFT2 tervezésével, céljaival, tartalmával.

Hauptziele der Beschäftigungsstrategie (Fortsetzung) Verbesserung der Beschäftigungsfähigkeit und Verstärkung des Kampfes gegen Diskriminierung auf dem Arbeitsmarkt zwecks Erhöhung der Arbeitsmarktpartizipation von benachteiligten Gruppen Förderung von Maßnahmen zur Verbesserung des Gesundheitszustandes und zur Gesundheitsvorsorge mit dem Ziel, die Zahl der Menschen zu verringern, die dauerhaft aus der Arbeitswelt ausscheiden müssen Verstärkte Koordinierung von regionalen Strategien und Maßnahmen in den Bereichen Wirtschaft, Arbeitsmarkt und Bildung zur Verminderung der regionalen Beschäftigungsunterschiede

Ressourcen zur Umsetzung der Strategie Arbeitsmarktfonds Strukturfonds – operative Programme Staatshaushalt Sonstige Ressourcen A felnőttképzés tehát stratégiai jelentőségű terület marad Magyarországon is, mivel a vállalkozók és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének elősegítésében kulcsszerepet játszik. A terület jelentőségét mutatja, hogy a költségvetésben rendelkezésre álló összeg 4 év alatt mintegy 24-szeresére nőtt (2002-ben 2 Mrd. Forint, 2006-ban 48 Mrd. Forint. Reálisan várható a források további bővülése 2007-2013 közötti időszakra. A forrásokat ésszerűen, hatékonyan kell felhasználnunk, a képzést követnie kell az állásba lépésnek, az állás megőrzésének vagy akár a foglalkozás magasabb szintű gyakorlásának. Közös érdekünk, hogy a képző intézmények anyagi érdekei összhangban álljanak a munkaerőpiaci érdekekkel. A két legfontosabb célcsoportnak pedig változatlanul az alacsonyan képzett (általában emiatt alacsonyan kvalifikált és bérezett) munkaerő, valamint a mikró-, kis- és középvállalkozásokban dolgozókat tekintjük, akiknek akár a részleges képzésbe vonása a fejlett országokban is csak nagyvonalú állami (sokszor ESZA) támogatásokkal sikerült

Ungarische Dokumente als Basis zur Verwendung der Strukturfonds 2007-2013 Nationaler strategischer Refernzrahmen operative Programme: ESF-Operativprogramm Humanressourcenentwicklung EREF-Operativprogramm Humaninfrastrukturentwicklung

Was ist für die Branche entscheidend? Anpassung an Veränderungen: Erwachsenenbildung muss jedem offen stehen Strukturwandelprognosen und -bewältigung Flexibilität und Sicherheit auf dem Arbeitsmarkt Verstärkung der Partnerschaft unter den Arbeitsmarktakteuren, Weiterentwicklung von Institutionen und Mechanismen des Sozialdialogs

Strukturwandel Zusammenarbeit zwischen vielen Akteuren erforderlich: zwischen Arbeitnehmern, mehreren Regierungsbereichen gemeinsam (Wirtschaftspolitik, Beschäftigung, Bildung), örtlichen Akteuren, Sozialpartnern usw. Nicht nur eine Frage der Wirtschaft und Wettbewerbsfähigkeit, sondern auch der Beschäftigung Wichtig: (landesweite, regionale, örtliche, branchenbezogene) Prognosen zum Strukturwandel Unterstützung von Unternehmen und Arbeitnehmern bei Vorbereitung auf Veränderungen: Bildung/Umschulung, zielgerichtete Beschäftigungsdienstleistungen, Fördermittel zur Unterstützung des Strukturwandels

DANKE FÜR IHRE AUFMERKSAMKEIT!